Pesti Hírlap, 1912. március (34. évfolyam, 52-64. szám)

1912-03-12 / 61. szám

___________________ Pesti Hírlap____________ 1912. március 12., kedd, teljes dicséret jár ki az asszonyt játszó Varsá­nyi Irénnek is, aki Bródy Sándor Dadájában és Molnár Ferenc Liliomában játszott utoljára -féle paraszt alakot. Az idősebbik fiút, az urat, Csortos adta művészi hűséggel, míg a többi sze­rep Kürti Sári, Körmendi, Szerémi (ő rendezte a darabot) és Kemenes ábrázolásában érvénye­sült igen jól. Végezetül Szép Ernőnek, a gyorsan és mél­tán nagy hírre jutott jeles fiatal poétának „A has­­beszélő“ c. kis vígjátéka következett. Antoni tanár az orfeumban tartott has­ produkciója után szállo­dai szobájába­ tér, odahozatja fel vacsoráját, de nincs létvágya, mert hirtelen eszébe jut, hogy mennyire nincs neki senkije ezen a nagy világon. Majd az az ötlete támad, hogy az asztala köré ülteti három bábuját, egyiket gyereknek, mási­kat feleségnek, egy harmadikat pedig harma­diknak, már mint házibarátnak. És eljátszik velük egy modern családi jelenetet. Beszél hoz­zájuk, mire a bábuk felelnek, Antoni hasából. Végül mámorossá lesz az italtól, a házibarátot féltékenyen a szekrénybe vágja (ami az ajtón való kilökést szimbolizálja) majd csókolgatni kezdi a feleségét, sőt dalol neki és táncol vele, míg végül karjai között az asszony­bábuval elkábultan a díványra dől. A da­rab ötlete eredeti, csakhogy épen nem vígjáték, hanem bohózat, esetleg operette számára, ám semmi esetre sem olyan színész számára, aki, mielőtt a színpadra lépett, tökéletes hasbeszélő ne lett volna, mert Hegedűs, aki a tanárt ját­szotta, ugyan a legjobban beszélő magyar mű­vészek között van, de hasbeszélni nem tud. Ezt­­azonban tőle senki zokon ne vegye. * (Ifjúsági szimfonikus hangverseny.) Ötö­dik ifjúsági hangversenyét rendezte ebben a szezon­ban vasárnap délelőtt az Orsz Szimfóniás Zenekar. A műsort Cherubini Vízhordó-nyitányával kezdték, amelyet a Moharózsa előjátéka követett. Ezután Moussorgskynak a múlt héten nagy sikerrel bemu­tatott „Egy éj a kopár hegyen“ c. fantáziáját ját­szották ugyancsak nagy hatással. A hangversenyt Goldmark ragyogó színpompája Es-dur szimfó­niájának pompás előadásával fejezték be a szimfo­nikusok, amelynek különösen II. és III. tétele után zugó tapsokkal ünnepelték Iván Lászlót és derék művészeit. • * (Vakok hangversenye.) A vakok hangver­senyét, mely folyó évi március hó 16-ára a magyar kir. zeneakadémia nagy hangversenytermében volt hirdetve, közbejött akadályok miatt f. évi április hó 4-én este 8 órakor ugyanott fogják megtartani. A megváltott jegyek e napra érvényesek. * (Baklanoff Budapesten.) Szerdán illusztris vendége lesz a Népoperának. George Baklanoff, a szentpétervári császári opera dísztagja, aki jelen­leg a bécsi udvari operaházban működik, bemutat­kozik a budapesti közönségnek is. A világhírű énekművész, akinek csodás szép baritonja a leg­kiválóbb színészi készséggel párosul, a leghíresebb kreációját, a Rigolettót énekli. * (Premiere az Urániában.) Az Uránia szín­ház keddi premiereje iránt, amikoris Tóth Jenő Mesés India című­ darabja kerül bemutatóra, a kö­zönség minden rétegében óriási érdeklődés mutat­kozik. A képek mind eredeti felvételek. A Calcut­tában tartózkodó szerző saját impresszióit, tapasz­talatait vegyíti bele lépten-nyomon a darabba és apró intimitásokkal, kedves epizódokkal tarkítja, élénkíti munkáját. A mozgóképek művészi fel­vételek. * (Az első Shakespeare-matiné.) Vasárnap délelőtt tartotta meg a Kisfaludy-Társaság Shakes­­peare-bizottsága ebben az évben az­ első Shakespea­­re-matinéját. A Nemzeti Múzeum díszterme ez al­kalomból az utolsó zugig megtelt előkelő közönség­gel, amelyet Berzeviczy Albert v. b. t. t., a bizott­ság elnöke, üdvözölt, mint a Shakespeare-matinék­ törzsközönségét. Elsőnek Alexander Bernet ült a felolvasó asztalhoz és bemutatta „Shakespeare és a dráma eszméje“ című­ tanulmányát. Művében azok­ra a kérdésekre adott választ, hogy mit köszön a dráma műformája Sh­akespearenak, miben járult hozzá Shakespeare a dráma fejlesztéséhez. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Hevesi Sándor „Shakespeare és az antik dráma“ című dolgozatát olvasta fel. A műsort Jászai Mari, Török Irma és Beregi Oszkár Hamletból vett jelenetei fejezték be. A három népszerű művész Ophéliának a kolos­torba való küldésének és Hamletnek anyjával való nagy jelenetét mutatta be, hosszas és lelkes éljen­zést és tapsot aratva. A legközelebbi Shakespeare­­matiné a jövő vasárnap délelőtt lesz. * (Eredeti bemutató Kolozsvárott.) Kolozs­várról írják: Nagy érdeklődés előzi meg Ráskai Ferenc Faun című háromfelvonásos vígjátékénak szerdai bemutatóját. A bonyodalmas, teljesen új­szerű, ötletes és mulatságos vígjáték néhány érde­kesen beállított budapesti alakot visz a színpadra. Ezeknek az alakoknak kreálását Poór Lilire, Hor­váth Paulára, F. Berlányi Vandára, Turayra, Fe­ketére, Ihászra, Bánóczyra, Berkire és Kertészre bízta dr Janovics Jenő igazgató, aki a darabot ren­dezi. Érdekes, hogy e szereplők közül Poór Lilit, a Faludi Sándor-féle Modern Színpadról, Fekete Mihályt pedig a budai színkörből ismeri a buda­pesti közönség, viszont Horváth Paulát a budapesti Nemzeti színház, Tárayt pedig a Magyar színház épen a napokban szerződtette tagjai közé. Ráskait­ a fővárosi író- és művészvilág több tagja kíséri az érdekes premierre. * (Pályázat az Ungvár-munkácsi szinikerü­­­letre.) Az Ungvár-munkácsi szinikerület választ­mánya október elsejétől számított hat hónapra ter­jedő időszakra a kerület színigazgatói állására pá­lyázatot hirdet. Előnyben részesül az a pályázó, aki igazolni tudja, hogy megfelelő nyári állomásai vannak. A leteendő biztosíték négyezer korona. A részletes feltételek Berzeviczy Józsefnél, a szini­­kerületi választmány elnökénél, tudhatok meg Ungvárt, s ugyancsak hozzá kell a felszerelt és biz­tosítékkal ellátott pályázati kérvényeket március hó huszadikáig benyújtani. * (Lugoson), ebben az oláhoktól körülvett nemzetiségi városban dicséretes előadásokat produkál Mezei Béla délvidéki színtársulata. Legutóbb Bernstein „Utánam“ c. színműve ke­rült bemutatóra. Irént Vécsey Ilonka, a mis­kolci színház volt jeles művésznője, kreálta fi­nom művészettel és nagy drámai erővel. A kö­zönség méltán ünnepelte. Partnere Magas Béla volt, aki dicséretes alakítást produkált. * (A mezítelen táncosnő kudarca.) Vidéki, kudarccal teli körútján, egy debreceni mulatóhe­lyen is fellépett Adore Via Villány, a mezítelen táncosnő. A nagy reklám folytán tekintélyes számú közönség gyűlt össze, de az egészséges ízlésű deb­receni publikumnak nem tetszett Villány kisasz­­szony produkciója s ennek kifejezést is adott az előadáson. Füttyel és éles megjegyzésekkel kísérték a táncosn­ő mozdulatait. * (Berezik jubileuma Temesvárott.) Temes­várról jelentik: A temesvári Berezik-ünnnepély vasárnap este a színházban rendezett díszelőadással fejeződött be. Vidor József Szabolcska Mihálynak egy alkalmi költeményét szavalta el nagy hatással, majd Berezik népszínműve Az igmándi kispap került színre, nagy tetszés mellett. Az Arany János­­társaság elnöksége délelőtt tartott díszgyűléséből táviratilag üdvözölte Berezik Árpádot, aki Sür­gönyben mondott köszönetet a társaságnak az ün­neplésért s hálás köszönetét fejezte ki szülővárosa közönségének ovációjáért. * (Az ideális Elektra-Salome.) Strauss Ri­chard a napokban személyesen dirigálta műveit egy magdeburgi hangverseny-estélyen, ahol kisebb énekszámmal szerepelt egy Heyl Nelly nevű éne­kesnő. Heyl kisasszony, aki egészen fiús megjele­nésű, rendkívül szenvedélyes arcú hölgy, annyira megkapta a híres zeneszerzőt, hogy kijelentése sze­rint őt tartja a legideálisabb Elektra és Salome megszemélyesítőnek. Strauss Richard rögtön meg is egyezett a fiatal énekesnővel, hogy személyesen tanítja őt meg a két szerepre. Egyébként Heyl Nelly ősztől fogva a berlini Kurfürsten-operához van szerződtetve. Valószínű, hogy Elektra és Salo­me zenekarát össze kell majd vonni, mert a mű­vésznő sonoris hangja nem bírja el az operák hatal­mas zenekari kíséretét, gratulált a művészeknek. Kijelentette, hogy külföl­dön propagandát indít meg Faragó geniális plakát­jainak érdekében, s Juhász Árpád iparművészeti dolgaira pártolási célból felhívja az Iparművészeti Társulat figyelmét. A kiállítás helyisége a vernis­sage napján zsúfolásig telve volt a társadalom és művészvilág előkelőségeivel s a művásár már az első napon nagy élénkséggel indult meg. A kiállí­tás reggel 9-től délután 5 óráig van nyitva. Belé­pődíj egy korona.­ ­ Képzőművészet. * (A földmivelésügyi minisztérium művásár­­lása.) A földmivelésügyi miniszter egy régebbi határozata szerint a mezőgazdaság körébe vágó ki­állítások és díjazások kitüntetettjei a kitüntetés lé­nyegének megfelelő műtárgyakat kapnak. Ezeket a műtárgyakat a minisztérium a Képzőművészeti és az Iparművészeti Társulat kiállításain szerzi be. A földművelésügyi miniszter felkérte az Iparmű­vészeti Társulatot, hogy ilyen állami díjazások cél­jára alkalmas iparművészeti tárgyak terveit és min­táit szerezze be. A közel­jövőben százhúsz tárgyra lesz a minisztériumnak szüksége, mintegy huszon­­kétezer korona értékben. A társulat juryje foglal­kozott ezzel a felszólítással és elhatározta, hogy több művészt felhív ilyen tervek és minták elkészí­tésére s e tervek alapján fogja az alkalmas műtár­gyakat a minisztérium rendelkezésére bocsátani. Hogy ez a vázlatos tervpályázat minél sikeresebb legyen, a társulat kétezer koronát szavazott meg eme tervek díjazására. A pályázatban való részvé­telre szóló felhívások most mennek szét a kiváló iparművészekhez. * (Vernissage a Nemzeti Szalonban.) Fa­ragó Géza és Juhász Árpád kollekcióinak vasárnap délelőtt 11 órakor volt az ünnepélyes megnyitása a Nemzeti Szalonban. A kiállítást gróf Zich­y János miniszter képviseletében, akit a megjelenésben nagy elfoglaltsága akadályozott, Náray Szabó Sándor kultuszminiszteri államtitkár nyitotta meg. A Nemzeti Szalon igazgatósága részéről Déry Bé­la igazgató, Rubovics Márk műtáros és Bende Já­nos titkár és a kiállító művészek fogadták az ál­lamtitkárt, aki több mint egy óra hosszat tartóz­kodott a kiállítási termekben. Úgy Faragó Géza, mint Juhász Árpád kollekcióiról a legmelegebb el­ismeréssel nyilatkozott és rendkívül szívélyesen Riesser tanár előadásai. A huszadik század első évtizedének legjellem­zőbb tüneteként kétségkívül a gazdasági élet rend­kívül nagy­arányú fejlődését fogják a jövő írói föl­jegyezni. Az 1911-ik év hazánkban is bámulatos gazdasági forgalmat jelent; magában a fővárosban működő pénzintézetek körülbelül 400 millió­­ ér­tékű új részvényt bocsátottak ki részint új alapí­tás, részint tőkeemelés révén. S magyar közönsé­günk, amely kilenc századon keresztül az eke szarvénál látta a gazdagodás egyedüli forrását, rendkívüli érdeklődést tanúsít most az ipari és ke­reskedelmi vállalatok iránt. Ez az érdeklődés gyűjtötte össze azt a nagy­számú közönséget, amely vasárnap délelőtt az ügy­védi kamara nagytermében megjelent, hogy Riesser ,titkos tanácsos, berlini egyetemi tanár előadását a részvénytársasági jog reformjairól meghallgassa. Riesser a gyakorlat embere, kereskedő, később Dernburg utóda a Darmstädter Bank igaz­gatói székében, aki a praxisból leszűrt meggyőződéseit tette elméletekké könyveiben, majd a berlini egyetem katedráján, ahová hírneve emelte. Ő létesítette a Slansabundot, az agrár-konzervativizmus leküzdésére. Amellett szel­lemes ember, akinek megadatott, hogy az élőszó erejével vigye be meggyőződését hallgatói lelkébe. Vasárnapi előadása azt az igyekezetét árulta el, hogy a részvénytársasági reformok hazánknak megfelelő sorozatát nyújtsa. A részvénytársaságok körül mutatkozó bajok főokozójául a részvények túl könnyű átruházhatóságát vádolja. De túlságosan megbízik gazdasági életünk fejlettségében a kiváló tanár, amikor az átruházást megnehezíteni kí­vánja. Nem lehetett volna, oly könnyen vállalko­zókat találni az elmúlt évben kibocsátott sok rész­vény átvételére, ha a részvényes nem tekinti min­den pillanatban pénzzé tehető valaminek részvé­nyét. A Curia is elvi ítéleteiben a részvények for­galmának korlátozása ellen nyilatkozott. Fontos ez azért is, mert jelen törvényeinek nem adnak más módot a társaságból való kilépésre. Kiessert gondolataiban az az elv vezérli, hogy a részvényes úgy az alapításnál, mint a társaság működésekor mindent világosan lásson. De Ő sem tudott oly varázs­szert ajánlani, amely elfedje a nagyközönség szemei elől azt, amit a részvényesek nagy tömege lát. Ez pedig az üzleti titkok kárára van. Megfogadásra méltónak aján­lotta az 1887-iki német törvény intézkedését a kény­szer tartalék ügyében. Nálunk azonban kény­szer nélkül is tartanak tartalékot a társaságok. A felügyelő bizottságot nem sokra tartja s több bizalma van az 1900 óta Angliában működő revizori intézményhez. Az valószínű, hogy ezek működését nem fogja az igazgatóságba való jutás reményétől diktált lojalitás megbénítani . . . Előadását az elnöklő Nagy Ferenc üdvözlő szavai után a kérdés nehézségére való hivatkozás­sal nyitotta meg. Még a részvénytársasági forma helyességének is vannak vitatói. A részvénytársa­ság egyike a legkülönösebb jelenségeknek: a rész­vényesek nem érdeklődnek a társaság ügyei iránt, még a közgyűlés jour fix-ét sem látogatják. A részvénytársaság: vállalat vállalkozók nélkül; a kögyűlés általános gyűlés, amelyet általánosan nem látogatnak; az igazgatóság nem igazgat, a felügye­­lőbizottság nem felügyel. A részvénytársaság a leg­különbözőbb vállalatok keretéül jelentkezik. Pro­­teusként kikacagja a jósokat: míg egyrészt behatolt a mezőgazdaság és kisipariak szá­mára lehetetlennek jelölt talajára, elbukik oly tereken, amelyeket Adam Smith óta mindenki neki valónak tart. A részvény könnyű átruházása okozza a részvényes közönyét a társaság érdeke iránt, a börzejátékot. Ezért mondta Shering töké­letlen intézménynek a részvénytársaságot. Nemzeti ügye ez minden államnak, nem­ tűri meg az idegen ország jogának szolgai átültetését. Mindig voltak emberek, akik az aranytojást rakó tukot a tojásért megölték. Az államnak nem szabad erre a szerepre vállalkoznia. Igaz, nem is állhat a laissez-faire álláspontjára. A szimultán alapítást fölöslegesnek, sőt néha veszélyesnek tart­ja. Az alapítókat polgári és büntetőjogi felelősség­gel­­kell terhelni. Az alakuló közgyűlésen kell el­dönteni, hogy mily előnyöket óhajtanak az alapí­tók a társaság részéről. Nem tartja megengedhető­nek, hogy az alapítók új részvényeket előre megál­

Next