Pesti Hírlap, 1912. március (34. évfolyam, 52-64. szám)
1912-03-12 / 61. szám
___________________ Pesti Hírlap____________ 1912. március 12., kedd, teljes dicséret jár ki az asszonyt játszó Varsányi Irénnek is, aki Bródy Sándor Dadájában és Molnár Ferenc Liliomában játszott utoljára -féle paraszt alakot. Az idősebbik fiút, az urat, Csortos adta művészi hűséggel, míg a többi szerep Kürti Sári, Körmendi, Szerémi (ő rendezte a darabot) és Kemenes ábrázolásában érvényesült igen jól. Végezetül Szép Ernőnek, a gyorsan és méltán nagy hírre jutott jeles fiatal poétának „A hasbeszélő“ c. kis vígjátéka következett. Antoni tanár az orfeumban tartott has produkciója után szállodai szobájába tér, odahozatja fel vacsoráját, de nincs létvágya, mert hirtelen eszébe jut, hogy mennyire nincs neki senkije ezen a nagy világon. Majd az az ötlete támad, hogy az asztala köré ülteti három bábuját, egyiket gyereknek, másikat feleségnek, egy harmadikat pedig harmadiknak, már mint házibarátnak. És eljátszik velük egy modern családi jelenetet. Beszél hozzájuk, mire a bábuk felelnek, Antoni hasából. Végül mámorossá lesz az italtól, a házibarátot féltékenyen a szekrénybe vágja (ami az ajtón való kilökést szimbolizálja) majd csókolgatni kezdi a feleségét, sőt dalol neki és táncol vele, míg végül karjai között az asszonybábuval elkábultan a díványra dől. A darab ötlete eredeti, csakhogy épen nem vígjáték, hanem bohózat, esetleg operette számára, ám semmi esetre sem olyan színész számára, aki, mielőtt a színpadra lépett, tökéletes hasbeszélő ne lett volna, mert Hegedűs, aki a tanárt játszotta, ugyan a legjobban beszélő magyar művészek között van, de hasbeszélni nem tud. Eztazonban tőle senki zokon ne vegye. * (Ifjúsági szimfonikus hangverseny.) Ötödik ifjúsági hangversenyét rendezte ebben a szezonban vasárnap délelőtt az Orsz Szimfóniás Zenekar. A műsort Cherubini Vízhordó-nyitányával kezdték, amelyet a Moharózsa előjátéka követett. Ezután Moussorgskynak a múlt héten nagy sikerrel bemutatott „Egy éj a kopár hegyen“ c. fantáziáját játszották ugyancsak nagy hatással. A hangversenyt Goldmark ragyogó színpompája Es-dur szimfóniájának pompás előadásával fejezték be a szimfonikusok, amelynek különösen II. és III. tétele után zugó tapsokkal ünnepelték Iván Lászlót és derék művészeit. • * (Vakok hangversenye.) A vakok hangversenyét, mely folyó évi március hó 16-ára a magyar kir. zeneakadémia nagy hangversenytermében volt hirdetve, közbejött akadályok miatt f. évi április hó 4-én este 8 órakor ugyanott fogják megtartani. A megváltott jegyek e napra érvényesek. * (Baklanoff Budapesten.) Szerdán illusztris vendége lesz a Népoperának. George Baklanoff, a szentpétervári császári opera dísztagja, aki jelenleg a bécsi udvari operaházban működik, bemutatkozik a budapesti közönségnek is. A világhírű énekművész, akinek csodás szép baritonja a legkiválóbb színészi készséggel párosul, a leghíresebb kreációját, a Rigolettót énekli. * (Premiere az Urániában.) Az Uránia színház keddi premiereje iránt, amikoris Tóth Jenő Mesés India című darabja kerül bemutatóra, a közönség minden rétegében óriási érdeklődés mutatkozik. A képek mind eredeti felvételek. A Calcuttában tartózkodó szerző saját impresszióit, tapasztalatait vegyíti bele lépten-nyomon a darabba és apró intimitásokkal, kedves epizódokkal tarkítja, élénkíti munkáját. A mozgóképek művészi felvételek. * (Az első Shakespeare-matiné.) Vasárnap délelőtt tartotta meg a Kisfaludy-Társaság Shakespeare-bizottsága ebben az évben az első Shakespeare-matinéját. A Nemzeti Múzeum díszterme ez alkalomból az utolsó zugig megtelt előkelő közönséggel, amelyet Berzeviczy Albert v. b. t. t., a bizottság elnöke, üdvözölt, mint a Shakespeare-matinék törzsközönségét. Elsőnek Alexander Bernet ült a felolvasó asztalhoz és bemutatta „Shakespeare és a dráma eszméje“ című tanulmányát. Művében azokra a kérdésekre adott választ, hogy mit köszön a dráma műformája Shakespearenak, miben járult hozzá Shakespeare a dráma fejlesztéséhez. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Hevesi Sándor „Shakespeare és az antik dráma“ című dolgozatát olvasta fel. A műsort Jászai Mari, Török Irma és Beregi Oszkár Hamletból vett jelenetei fejezték be. A három népszerű művész Ophéliának a kolostorba való küldésének és Hamletnek anyjával való nagy jelenetét mutatta be, hosszas és lelkes éljenzést és tapsot aratva. A legközelebbi Shakespearematiné a jövő vasárnap délelőtt lesz. * (Eredeti bemutató Kolozsvárott.) Kolozsvárról írják: Nagy érdeklődés előzi meg Ráskai Ferenc Faun című háromfelvonásos vígjátékénak szerdai bemutatóját. A bonyodalmas, teljesen újszerű, ötletes és mulatságos vígjáték néhány érdekesen beállított budapesti alakot visz a színpadra. Ezeknek az alakoknak kreálását Poór Lilire, Horváth Paulára, F. Berlányi Vandára, Turayra, Feketére, Ihászra, Bánóczyra, Berkire és Kertészre bízta dr Janovics Jenő igazgató, aki a darabot rendezi. Érdekes, hogy e szereplők közül Poór Lilit, a Faludi Sándor-féle Modern Színpadról, Fekete Mihályt pedig a budai színkörből ismeri a budapesti közönség, viszont Horváth Paulát a budapesti Nemzeti színház, Tárayt pedig a Magyar színház épen a napokban szerződtette tagjai közé. Ráskait a fővárosi író- és művészvilág több tagja kíséri az érdekes premierre. * (Pályázat az Ungvár-munkácsi szinikerületre.) Az Ungvár-munkácsi szinikerület választmánya október elsejétől számított hat hónapra terjedő időszakra a kerület színigazgatói állására pályázatot hirdet. Előnyben részesül az a pályázó, aki igazolni tudja, hogy megfelelő nyári állomásai vannak. A leteendő biztosíték négyezer korona. A részletes feltételek Berzeviczy Józsefnél, a szinikerületi választmány elnökénél, tudhatok meg Ungvárt, s ugyancsak hozzá kell a felszerelt és biztosítékkal ellátott pályázati kérvényeket március hó huszadikáig benyújtani. * (Lugoson), ebben az oláhoktól körülvett nemzetiségi városban dicséretes előadásokat produkál Mezei Béla délvidéki színtársulata. Legutóbb Bernstein „Utánam“ c. színműve került bemutatóra. Irént Vécsey Ilonka, a miskolci színház volt jeles művésznője, kreálta finom művészettel és nagy drámai erővel. A közönség méltán ünnepelte. Partnere Magas Béla volt, aki dicséretes alakítást produkált. * (A mezítelen táncosnő kudarca.) Vidéki, kudarccal teli körútján, egy debreceni mulatóhelyen is fellépett Adore Via Villány, a mezítelen táncosnő. A nagy reklám folytán tekintélyes számú közönség gyűlt össze, de az egészséges ízlésű debreceni publikumnak nem tetszett Villány kisaszszony produkciója s ennek kifejezést is adott az előadáson. Füttyel és éles megjegyzésekkel kísérték a táncosnő mozdulatait. * (Berezik jubileuma Temesvárott.) Temesvárról jelentik: A temesvári Berezik-ünnnepély vasárnap este a színházban rendezett díszelőadással fejeződött be. Vidor József Szabolcska Mihálynak egy alkalmi költeményét szavalta el nagy hatással, majd Berezik népszínműve Az igmándi kispap került színre, nagy tetszés mellett. Az Arany Jánostársaság elnöksége délelőtt tartott díszgyűléséből táviratilag üdvözölte Berezik Árpádot, aki Sürgönyben mondott köszönetet a társaságnak az ünneplésért s hálás köszönetét fejezte ki szülővárosa közönségének ovációjáért. * (Az ideális Elektra-Salome.) Strauss Richard a napokban személyesen dirigálta műveit egy magdeburgi hangverseny-estélyen, ahol kisebb énekszámmal szerepelt egy Heyl Nelly nevű énekesnő. Heyl kisasszony, aki egészen fiús megjelenésű, rendkívül szenvedélyes arcú hölgy, annyira megkapta a híres zeneszerzőt, hogy kijelentése szerint őt tartja a legideálisabb Elektra és Salome megszemélyesítőnek. Strauss Richard rögtön meg is egyezett a fiatal énekesnővel, hogy személyesen tanítja őt meg a két szerepre. Egyébként Heyl Nelly ősztől fogva a berlini Kurfürsten-operához van szerződtetve. Valószínű, hogy Elektra és Salome zenekarát össze kell majd vonni, mert a művésznő sonoris hangja nem bírja el az operák hatalmas zenekari kíséretét, gratulált a művészeknek. Kijelentette, hogy külföldön propagandát indít meg Faragó geniális plakátjainak érdekében, s Juhász Árpád iparművészeti dolgaira pártolási célból felhívja az Iparművészeti Társulat figyelmét. A kiállítás helyisége a vernissage napján zsúfolásig telve volt a társadalom és művészvilág előkelőségeivel s a művásár már az első napon nagy élénkséggel indult meg. A kiállítás reggel 9-től délután 5 óráig van nyitva. Belépődíj egy korona. Képzőművészet. * (A földmivelésügyi minisztérium művásárlása.) A földmivelésügyi miniszter egy régebbi határozata szerint a mezőgazdaság körébe vágó kiállítások és díjazások kitüntetettjei a kitüntetés lényegének megfelelő műtárgyakat kapnak. Ezeket a műtárgyakat a minisztérium a Képzőművészeti és az Iparművészeti Társulat kiállításain szerzi be. A földművelésügyi miniszter felkérte az Iparművészeti Társulatot, hogy ilyen állami díjazások céljára alkalmas iparművészeti tárgyak terveit és mintáit szerezze be. A közeljövőben százhúsz tárgyra lesz a minisztériumnak szüksége, mintegy huszonkétezer korona értékben. A társulat juryje foglalkozott ezzel a felszólítással és elhatározta, hogy több művészt felhív ilyen tervek és minták elkészítésére s e tervek alapján fogja az alkalmas műtárgyakat a minisztérium rendelkezésére bocsátani. Hogy ez a vázlatos tervpályázat minél sikeresebb legyen, a társulat kétezer koronát szavazott meg eme tervek díjazására. A pályázatban való részvételre szóló felhívások most mennek szét a kiváló iparművészekhez. * (Vernissage a Nemzeti Szalonban.) Faragó Géza és Juhász Árpád kollekcióinak vasárnap délelőtt 11 órakor volt az ünnepélyes megnyitása a Nemzeti Szalonban. A kiállítást gróf Zichy János miniszter képviseletében, akit a megjelenésben nagy elfoglaltsága akadályozott, Náray Szabó Sándor kultuszminiszteri államtitkár nyitotta meg. A Nemzeti Szalon igazgatósága részéről Déry Béla igazgató, Rubovics Márk műtáros és Bende János titkár és a kiállító művészek fogadták az államtitkárt, aki több mint egy óra hosszat tartózkodott a kiállítási termekben. Úgy Faragó Géza, mint Juhász Árpád kollekcióiról a legmelegebb elismeréssel nyilatkozott és rendkívül szívélyesen Riesser tanár előadásai. A huszadik század első évtizedének legjellemzőbb tüneteként kétségkívül a gazdasági élet rendkívül nagyarányú fejlődését fogják a jövő írói följegyezni. Az 1911-ik év hazánkban is bámulatos gazdasági forgalmat jelent; magában a fővárosban működő pénzintézetek körülbelül 400 millió értékű új részvényt bocsátottak ki részint új alapítás, részint tőkeemelés révén. S magyar közönségünk, amely kilenc századon keresztül az eke szarvénál látta a gazdagodás egyedüli forrását, rendkívüli érdeklődést tanúsít most az ipari és kereskedelmi vállalatok iránt. Ez az érdeklődés gyűjtötte össze azt a nagyszámú közönséget, amely vasárnap délelőtt az ügyvédi kamara nagytermében megjelent, hogy Riesser ,titkos tanácsos, berlini egyetemi tanár előadását a részvénytársasági jog reformjairól meghallgassa. Riesser a gyakorlat embere, kereskedő, később Dernburg utóda a Darmstädter Bank igazgatói székében, aki a praxisból leszűrt meggyőződéseit tette elméletekké könyveiben, majd a berlini egyetem katedráján, ahová hírneve emelte. Ő létesítette a Slansabundot, az agrár-konzervativizmus leküzdésére. Amellett szellemes ember, akinek megadatott, hogy az élőszó erejével vigye be meggyőződését hallgatói lelkébe. Vasárnapi előadása azt az igyekezetét árulta el, hogy a részvénytársasági reformok hazánknak megfelelő sorozatát nyújtsa. A részvénytársaságok körül mutatkozó bajok főokozójául a részvények túl könnyű átruházhatóságát vádolja. De túlságosan megbízik gazdasági életünk fejlettségében a kiváló tanár, amikor az átruházást megnehezíteni kívánja. Nem lehetett volna, oly könnyen vállalkozókat találni az elmúlt évben kibocsátott sok részvény átvételére, ha a részvényes nem tekinti minden pillanatban pénzzé tehető valaminek részvényét. A Curia is elvi ítéleteiben a részvények forgalmának korlátozása ellen nyilatkozott. Fontos ez azért is, mert jelen törvényeinek nem adnak más módot a társaságból való kilépésre. Kiessert gondolataiban az az elv vezérli, hogy a részvényes úgy az alapításnál, mint a társaság működésekor mindent világosan lásson. De Ő sem tudott oly varázsszert ajánlani, amely elfedje a nagyközönség szemei elől azt, amit a részvényesek nagy tömege lát. Ez pedig az üzleti titkok kárára van. Megfogadásra méltónak ajánlotta az 1887-iki német törvény intézkedését a kényszer tartalék ügyében. Nálunk azonban kényszer nélkül is tartanak tartalékot a társaságok. A felügyelő bizottságot nem sokra tartja s több bizalma van az 1900 óta Angliában működő revizori intézményhez. Az valószínű, hogy ezek működését nem fogja az igazgatóságba való jutás reményétől diktált lojalitás megbénítani . . . Előadását az elnöklő Nagy Ferenc üdvözlő szavai után a kérdés nehézségére való hivatkozással nyitotta meg. Még a részvénytársasági forma helyességének is vannak vitatói. A részvénytársaság egyike a legkülönösebb jelenségeknek: a részvényesek nem érdeklődnek a társaság ügyei iránt, még a közgyűlés jour fix-ét sem látogatják. A részvénytársaság: vállalat vállalkozók nélkül; a kögyűlés általános gyűlés, amelyet általánosan nem látogatnak; az igazgatóság nem igazgat, a felügyelőbizottság nem felügyel. A részvénytársaság a legkülönbözőbb vállalatok keretéül jelentkezik. Proteusként kikacagja a jósokat: míg egyrészt behatolt a mezőgazdaság és kisipariak számára lehetetlennek jelölt talajára, elbukik oly tereken, amelyeket Adam Smith óta mindenki neki valónak tart. A részvény könnyű átruházása okozza a részvényes közönyét a társaság érdeke iránt, a börzejátékot. Ezért mondta Shering tökéletlen intézménynek a részvénytársaságot. Nemzeti ügye ez minden államnak, nem tűri meg az idegen ország jogának szolgai átültetését. Mindig voltak emberek, akik az aranytojást rakó tukot a tojásért megölték. Az államnak nem szabad erre a szerepre vállalkoznia. Igaz, nem is állhat a laissez-faire álláspontjára. A szimultán alapítást fölöslegesnek, sőt néha veszélyesnek tartja. Az alapítókat polgári és büntetőjogi felelősséggelkell terhelni. Az alakuló közgyűlésen kell eldönteni, hogy mily előnyöket óhajtanak az alapítók a társaság részéről. Nem tartja megengedhetőnek, hogy az alapítók új részvényeket előre megál